Tangó tanfolyam Buda – avagy a különböző vezetési stílusok

Hogy jön össze a kosárlabda a tánccal, vagy a vezetéssel?

Úgy, hogy ennek az egésznek csupán az üzlethez van köze. Azon belül pedig az üzletet meghatározó alap értékekhez. Alap értékek pedig nem csak az üzletben, hanem ahogy a magánéletben, úgy a tangóban is vannak. Ebből van ami „kötött” és vannak olyanok, amelyek egyénenként változnak. 

Ezt a hírt ugyan a kosárlabda szolgáltatja, de semmiben nem tér el egy multis, vagy akár egy középvállalati irányítástól.
A munkatársaknak elenyésző hírt közlünk, csak tényeket és kevés a beleszólásuk.
Itt a két szupersztárnak (évente az 40-50 millió USD a fizetésük!!!) gyakorlatilag semmilyen beleszólása nem volt a dologba, úgy kellett várost és környezetet váltaniuk, hogy 1 nappal azelőtt semmit sem tudtak! A csapat egyéb kulcsjátékosai pedig csak a hírekből tudták meg ezeket az infókat, még Lebron James is meglepődött…

Vicc.

De tudnunk kell, hogy az üzlet a profitról szól. Ekkora szervezetben, ilyen óriási tudással, pénzzel a hátuk mögött amikor ezt csinálják, annak biztosan jó oka van – a tulajdonosok részükről legalábbis biztosan. Olyan ok, amelyet még nem látunk, sőt valószínűleg soha nem is láthatunk. Itt azért dollár milliárdos emberek a tulajdonosok. Igen, 100%-ig biztos vagyok benne, hogy üzletileg sokkal tapasztaltabbak nálam és jobb döntéseket hoznak, ez nem is kérdés. Sőt, azt is valószínűnek tartom, hogy a többieknek (játékosok, csapattársak, stáb stb…) is jó lesz előbb vagy utóbb.

A kivitelezés mikéntje, a hogyan, az viszont komoly kérdéseket vet fel maguk után…

Úgy látom, hogy ahogy fejlődik a technológia, egyre inkább ki leszünk téve a minőségi emberi munkaerőnek is, bármilyen szegmensről is legyen szó – és nem a robotok nem oldalak meg mindent. Ebben, az emberi kapcsolódásban pedig sokat tud majd adni a tangó tanfolyam Buda központjában, a TáncSzalonban.

Vezetési stílusok, gondolkodásmódok

Legyen szó akár egy mikrovállalatról, vagy egy hatalmas multinacionális cégről, úgy gondolom, hogy 3 féle gondolkodásmód közül választhatunk:

1. Cég irányítít, a munkatársakra csak, mint erőforrásra tekint.
2. Munkatársak „irányítanak” („zsarolnak”, kihasználnak, feszültséget generálnak, problémát szítanak stb…), mert nélkülözhetetlennek érzik magukat.
3. Együttműködnek. Valójában. Adnak és kapnak.

Hiszem, és a Manitoxban megtapasztaltam (egyszerre több szerepben: tulajdonos, vezető, alkalmazott, gyermek), hogy az együttműködés mindig előrébb visz. Tudom, hogy vezetőként nem csak példát kell mutatnom, hanem az a feladatom, hogy a munkatársaim jólétét biztosítsam. Tudnom kell, hogy nekik mit jelent a jólét és azt hogyan érjük el. Miért?

Mert az ő jólétük által könnyebben és gyorsabban érem el az én jólétemet is.
Így mindenki nyer.

Természetesen nem mindenkiét, vagy bárkiét.

Ha közös az értékrend, ha közös a „nyelv”, meg fogjuk érteni egymást.
Azokét, akik a meghatározott kereteken belül maradnak, azokét, akik elfogadják, hogy az utat ugyan én jelölöm ki, de közösen járjuk be. Az ösvényről le lehet tévedni, lehet, hogy rögös lesz, de együtt tesszük meg, egymást segítve.

Ha közösen együttműködünk, nem csak az utat fogjuk bejárni, hanem el is érjük a célt.

Egy tangó tanfolyam során könnyen rátalálunk a közös útra

Valahogy így van ez a kosárlabdában is. Lehet hajszolni most a bajnoki címet, lehet a jövőben.
A terveket és célokat a tulajdonosi kör, majd a generál menedzser alakítja ki, az igazgatótanács jóváhagyásával, ez így van rendjén. De ha a játékosok nem tudják, hogy mit és hogyan akarunk elérni, akkor nehezebben érünk oda… (esetleg oda sem érünk).

Az üzleti utat szintén bejárjuk a tangóban, ehhez jó első lépés egy tangó tanfolyam Buda szívében, a TáncSzalonban. 

Tudom, hogy ki vagyok. Felmérem a partnerem, az ő hangulatát, tudását, kedvét.
Együtt alkotjuk meg a célt és a hozzá tartozó utat.Egy tanda erejéig, 10-12 percig együtt fogunk valami különlegeset alkotni. Lehet, hogy játékosak leszünk. Lehet, hogy könnyedek. Vagy mély érzésűek. Lehet, hogy semmi másra nem figyelünk, csak egy mély ölelésben sétálunk. Ez egy közös döntés, ami a tiszteleten és a figyelmen múlik. Akkor működik igazán, ha a jelek adása és fogadása könnyedén működik. Ha szavak nélkül is értjük egymás nyelvét.

A tangó folyamata olyan, mint az üzleti folyamatok.

Jel adás – fogadás – reagálás – aktuálizálás

A tangó vezetés olyan, mint az üzleti folyamatok

1. Adás (én):

Vezetőként adok egy impulzust, egy kérést, egy igényt. Kijelölöm azt, amit csinálni fogunk. Ez határozott. Tudatos.
Egyértelműen jelölöm az utat, de úgy, hogy közben tisztában vagyok a másik képességével. Motiválom, nem feszítem túl. Figyelek a jelekre, megbizonyosodok róla, hogy biztonságban, komforton belül van-e.
Arra vagyok kívánics, hogy valóban jelen van-e velem.

2. Fogadás (ő):

Vezetőként érzem, hogy a partnerem hogyan értelmezte a jelemet.
Ha azt lépi, amit vezettem, minden szuper.
Értjük egymást és gördülékenyen megyünk tovább.
Táncolunk és boldogok vagyunk.

Az első lépések után különösen olvasnunk kell a jeleket

3. Reagálás, konklúzió (én):

Ha nem azt lépi, amit vezettem, semmi baj nem történik.
Akkor is gördülékenyen megyünk tovább, hiszen én is fogadtam a jelét, amit visszaadott. Együttműködtünk. Azonnal reagáltunk és az ösvényünkön egy úton megyünk tovább. Ez az én feladatom. Ha nem is tudja, hogy mást terveztem, akkor finoman, mégis határozottan végeztem a dolgom. Akár egy vállalkozásban. 

Viszont feladatom, hogy elgondolkozzak, hogy miért történt ez. Magamra vagyok a legnagyobb hatással, ezért először magamat „vizsgálom”.
Nem haragszom, nem ítélkezek. Nem gondolok arra, hogy „én vagyok a vezető, csináld, amit vezetek”. Nem főnök vagyok, hahó… Hanem vezető.

• Lehet, hogy rosszul küldtem a jelet.
• Vagy nem voltam elég határozott és nem ment át az üzenetet.
• Esetleg pont túl durva volt és azt nem szerette volna meglépni.
• Az is előfordulhat, hogy későn indítottam és ezeken kívül is még jónéhány hibát követhettem el.

Akár a vállalkozásban. A vezető felelőssége sokkal, de sokkal nagyobb és ha a következményeket is vállalja, akkor az eredménye is magasabb. Az üzletben ez a kimagaslóan magas fizetés, míg a tangóban a bizalom, melyet megkaptunk a követőnktől.

Magamra teljes mértékben hatással lehetek.
Ezért magammal foglalkozok, csak ezek után vizsgálom meg őt.

• Lehet, hogy mást értett ezalatt.
• Meglehet, hogy rosszul mértem fel a „tudását” és nincs még ezen a szinten, nem ismeri a figurát.
• Előfordulhat, hogy tolakodónak érzi és nem akarja meglépni.
• Az is lehet, hogy egyértelműbb, határozottabb vezetést igényel.
• Volt már olyan is,  hogy szellemileg, vagy lelkileg nincs teljesen jelen …

Megannyi lehetőség, ami miatt valami nem jött úgy össze, ahogy terveztük.

Nincs hibás. Csak helyzet van.

4. Aktualizálás:

Választhatunk, hogy erőltetünk egy-egy lépést, vagy figurát, vagy elengedjük és együtt suhanunk tovább. Szakmai tapasztalatomból fakadóan tudom, hogy jó arányban fel tudom mérni ezeket a helyzeteket az életben, és a tangóban is (nem az okokat, csak a szituációt).

Épp ezért ha valami nem ment azonnal gördülékenyen, nem adom fel.
Jó élményt szeretnék átadni, ezért egy másik szituációt választok és még egyszer vagy kétszer próbálom. Ha ismerem a partnert, tudom a határait, és azt is, hogy örömmel követ, akkor magamban keresem a hibát és az adott úton maradok, de más eszközhöz fogok nyúlni, olyanhoz amelyet ő is könnyedén befogad.
És egy új szituációban bevetem. Ha működik, örülök és táncolunk tovább.
Ha nem működött, akkor is táncolunk tovább. Nincs harag.

Elfogadás van és jelenlét.

Magamra jóval nagyobb hatással lehetek, mint rá. Ha keveset tudok a partnerről, vagy még „kezdő”, akkor lassabban és határozottabban próbálom meg az adott – kezdőknek szóló – figurát, hogy lépésről lépésre haladjunk és legyen a táncunknak egy szép íve. Lassan, de biztosan épül az egész.
Mint az üzletben is, ahol lehetünk bármennyire „piros” személyiségtípusok, akkor sem ronthatunk ajtóstul a falnak…

Ha azt látom, nem érti, vagy nem akarja, talán pánikol, akkor elengedem a helyzetet és az ő komfortzónájában megyek tovább.
Amennyibe úgy látom élvezi, csak nem tudja, akkor még maximum egyszer, egy új szám alatt új helyzetben határozottabb vezetéssel, de lassabban megpróbálom.
Nem „oktatási” céllal. Hanem a közös élmény céljával. Így derülhet az ki, hogy szavak nélkül, de mégis egy nyelvet beszélünk.

Ahogy az üzletben, úgy a parketten is együtt járjuk be az utat. Egy tangó tanfolyam Buda szívében, a TáncSzalonban a hely, ahol mindkettőt átélhetjük.

Vezetőként elsősorban rajtunk áll, hogy mikor lesz döcögős az utunk és mikor könnyed. Legyen szó az NBA-ről, egy multis döntéshozóról, egy magyar középvállalat vezetőjéről, vagy egy táncosról, valamilyen formában biztosan vezetünk (olykor követőként is előfordul, hogy vezetni akarunk).

Amikor együtt lépünk fel a parkettre, közösen lépünk egy olyan útra, amely a táncban lehet hogy csak 10 percre szól, a kosárlabdában pár meccsre a hivatásunkat és álomcégünket megtalálva viszont akár évekre, évtizedekre is szólhat.

A magánéletünkben a közös út – akár az argentin tangó – pedig akár egy életre is szólhat.

A vezetést előnyeit a tangóban teljes mértékben átélhetjük.

Vezessünk hát úgy a táncban, ahogy az életben is szeretnénk, hogy vezetve legyünk. Előzékenyen, bátorítóan és szabadon.